Hadkötelezettség mint a modern állami rabszolgaság. Rabszolgák legyünk, vagy szabadok. Ez a kérdés a jövőben, válasszatok! Részlet Farkas Henrik (1942-2005) a Hadkötelezettséget Ellenzők Ligájának egykori elnöke, a "Hadkötelezettségről elkötelezetten" előadásából.  2000 április 14               

A kötelező katonai szolgálat az emberi jogok széles skálájának folyamatos és súlyos megsértésével jár. Szinte nincs olyan emberi jog, ami ne sérülne. Az emberi jogoknak ilyen mértékű, tömegekre kiterjedő megsértése a modern polgári államokban az élet egyetlen más területén sem képzelhető el. Radikálisan fogalmazva: a hadkötelezettség a modern állami rabszolgaság intézménye. Ezt a radikális megfogalmazást sokan durvának tartják, elutasítják. Ám ha belegondolunk, hogy ez az intézmény az állampolgár életének szinte minden részletét szigorúan szabályozza, előírja, hogy mit és mikor egyen, hogyan öltözködjön, kinek és hogyan köszönjön, kinek engedelmeskedjen, kivel és hol lakjon egy szobában, és olyan esküre kötelezi, amelyben még a saját életének feláldozását is vállalja - nos, akkor nem tagadható, hogy a rabszolgasággal való analógiának van alapja.

Nem véletlen, hogy olyan sok kiemelkedő értelmiségi ellenzi a hadkötelezettséget. Azzal, hogy az egyéniségükre büszke, az egyenruhától egyébként is irtózó személyeket a hadseregbe bevonultattak és ott megaláztak, a sorkatonaság intézménye számos esküdt ellenséget szerzett magának.